EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52017XG1222(02)
Council conclusions of 6 November 2017 on the European Legislation Identifier
A Tanács következtetései (2017. november 6.) az európai jogszabály-azonosítóról
A Tanács következtetései (2017. november 6.) az európai jogszabály-azonosítóról
HL C 441., 2017.12.22, p. 8–12
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
22.12.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 441/8 |
A Tanács következtetései
(2017. november 6.)
az európai jogszabály-azonosítóról
(2017/C 441/05)
I. BEVEZETÉS
1. |
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikkének (1) bekezdése egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtéséről rendelkezik, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. |
2. |
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség, amelyben megvalósulhat az igazságügyi együttműködés, nem csupán az európai uniós jog ismeretét követeli meg, hanem más tagállamok jogrendszerének – többek között nemzeti jogszabályainak – kölcsönös ismeretét is. |
II. AZ EURÓPAI JOGSZABÁLY-AZONOSÍTÓ
3. |
Az európai jogszabály-azonosító (ELI) célja, hogy megkönnyítse a nemzeti, az európai és a globális informatikai rendszereken keresztül közzétett jogi információkhoz való hozzáférést, azok megosztását és összekapcsolását. |
4. |
Az ELI a jogszabályokhoz való hozzáféréshez nyitottabb, közvetlenebb és átláthatóbb rendszert hivatott teremteni a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatás számára uniós szinten, de azon túl is. |
5. |
Az európai jogszabály-azonosító, valamint a strukturált metaadatok jogszabályokra történő hivatkozáshoz és jogszabályok osztályozásához való alkalmazása könnyebb hozzáférést biztosít a jogi információkhoz, és megkönnyíti ezek cseréjét, illetve újbóli felhasználását. Példaként említve: az ELI-t használják annak a folyamatnak az egyszerűsítéséhez, amelynek keretében a nemzeti átültető intézkedésekről tájékoztatják a Bizottságot, majd pedig ezeknek az EUR-Lex honlapon a Kiadóhivatal általi közzétételéhez. |
6. |
Az ELI-rendszer mindenekelőtt:
|
7. |
A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket: |
III. IGÉNYEK
8. |
A nemzeti és az európai hivatalos lapok és jogi közlönyök portáljai hozzáférhetővé teszik a jogszabályokkal és más hivatalos kiadványokkal kapcsolatos információkat. |
9. |
Az európai uniós jog tartalmának és gyakorlati alkalmazásának ismerete az uniós jogforrásokból és tagállami forrásokból, mindenekelőtt az európai uniós jogot végrehajtó nemzeti jogszabályokból szerezhető meg. |
10. |
Az Európai Unión belül kialakult együttműködés következtében nagyobb szükség van a regionális és a tagállami hatóságoktól származó jogi információk azonosítására és európai szintű cseréjére. Ezt az igényt részben kielégíti a jogi információk digitálisan elérhetővé tétele és az internet széles körű használata. Az elektronikus formátumú jogi információk cseréjét azonban akadályozza az, hogy az egyes tagállami jogrendszerek eltérnek egymástól, valamint eltérések vannak a jogszabályoknak a tagállami webhelyeken való tárolására és megjelenítésére használt technikai rendszerek között is. Mindez akadályozza a tagállami és az európai intézmények információs rendszerei közötti átjárhatóságot annak ellenére, hogy a dokumentumok mind nagyobb számban állnak rendelkezésre elektronikus formátumban. |
11. |
Az európai jogszabály-azonosító (ELI) alkalmazása, amely az önkéntes és fokozatos bevezetés elvén alapul, segítséget nyújt e problémák megoldásához. Ha a tagállamok amellett döntenek, hogy a hivatalos lapokban és a jogi közlönyökben megjelenő nemzeti jogszabályok megjelölésére egyedi azonosítókat használnak, és azokhoz újrafelhasználható formátumban strukturált metaadatokat rendelnek, ezzel lehetővé tehetik az információk eredményes, felhasználóbarát és gyors keresését és megosztását, továbbá hatékony keresési eljárásokat kínálhatnak a jogalkotók, a bírák, a jogi szakemberek és az uniós polgárok számára. |
IV. MEGOLDÁSOK
12. |
Helyénvaló, hogy az egyes tagállamok továbbra is az általuk megfelelőnek talált módon működtessék saját hivatalos lapjaikat és jogi közlönyeiket. |
13. |
Mindazonáltal az egymással összefüggő nemzeti jogszabályok továbbfejlesztésének megkönnyítése céljából, valamint annak érdekében, hogy a szóban forgó jogi információs rendszerek használata a jogi szakemberek és a polgárok jobb szolgálatára legyen, célravezetőnek tűnik egy olyan közös rendszer kialakítása, amely a jogszabályok azonosítására és a vonatkozó metaadatok strukturálására irányul. |
14. |
Az ELI megbízható és naprakész jogszabályokhoz garantál költséghatékony és nyilvános hozzáférést, bevezetése pedig önkéntes alapon, fokozatosan történik. Ebből a célból:
|
15. |
Az ELI a különböző jogrendszereket összekötő rugalmas, öndokumentáló, összehangolt és egyedülálló jogszabály-hivatkozási módot biztosít a tagállamok és az Európai Unió számára. Az ELI rendszerében az URI-k stabil módon egyedileg azonosítanak az Európai Unió egészében bármely jogalkotási aktust, ugyanakkor figyelembe veszik a tagállami jogrendszerek sajátosságait (1). |
16. |
Az ELI nemcsak a regionális, a nemzeti és az európai jogalkotási rendszerek összetettségét és sajátos jellegét veszi tekintetbe, hanem a jogforrásokat érintő módosításokat is (pl. egységes szerkezetbe foglalt változatok, hatályon kívül helyezett jogi aktusok stb.). A rendszer célja, hogy zökkenőmentesen működjön a strukturált adatokat alkalmazó, már létező rendszerek felett, és azt mindazok, akik európai szinten és azon túl nemzeti jogszabályokat adnak ki, saját tempójukban vezethessék be. |
17. |
A tagállamokon kívül a tagjelölt országokat, a Luganói Egyezmény részes államait (2) és más országokat is bátorítunk az ELI-rendszer használatára. |
V. A JELENLEGI HELYZET
18. |
A 2012. október 26-i tanácsi következtetések nyomán az alábbi ajánlások kerültek gyakorlati alkalmazásra:
|
VI. ÖSSZEGZÉS
19. |
A Tanács üdvözli több tagállam azon kezdeményezését, hogy nemzeti szinten, önkéntes alapon bevezetik az ELI-t. |
20. |
Az európai jogszabály-azonosítóval foglalkozó munkacsoport (röviden: ELI-munkacsoport) az Európai Unió Tanácsának e-jogi munkacsoportja által létrehozott testület, melynek feladata, hogy meghatározza az ELI-vel kapcsolatos specifikációkat, valamint hogy strukturált keretek között biztosítsa azok jövőbeli fejlesztését és karbantartását:
|
21. |
Az e-jogi munkacsoportnak (e-jog) az ELI-vel foglalkozó szakértői csoportja azáltal viszi tovább ezt a kezdeményezést, hogy
|
22. |
A Tanács rámutat arra, hogy az ELI mindegyik pillérének (nevezetesen: egyedi azonosítók; ontológia; metaadatok) bevezetése önkéntes, fokozatos és választható. |
23. |
Az ELI pillérei egymástól függetlenül is alkalmazhatók, az ELI azonban valamennyi alkotóelem kombinálásával aknázható ki maradéktalanul. A Tanács felkéri az ELI önkéntes alapon való alkalmazása mellett döntő tagállamokat, hogy
|
(1) Az európai esetjog azonosítására az önkéntes alapon alkalmazott európai esetjogi azonosító (ECLI) rendszere szolgál. Az ELI ettől eltérő, összetettebb jellegű jogalkotási szövegeket azonosít. A két rendszer kiegészíti egymást. A Tanács következtetések formájában kérte az európai esetjogi azonosító, valamint adott számú egységes esetjogi metaadat minimumkövetelményként való bevezetését (HL C 127., 2011.4.29., 1. o.).
(2) Izland, Norvégia és Svájc.
(3) HL L 168., 2009.6.30., 41. o.
MELLÉKLET
Főbb információelemek és referenciák
1. A tagállami alkalmazásról
1.1. A tagállami ELI-koordinátor
1. |
Az ELI-t alkalmazó tagállamoknak ki kell jelölniük egy tagállami ELI-koordinátort. |
2. |
A tagállami ELI-koordinátor a következőkért felel:
|
1.2. Az ELI bevezetése
1. |
Az ELI bevezetése a tagállamok felelősségi körébe tartozik. |
2. |
A könnyebb hivatkozást elősegítendő az ELI opcionálisan a jogalkotási aktus közzétett formájában is használható. |
1.3. Az ELI az EU-n belül
1. |
Az ELI-nek az Európai Unió szintjén való alkalmazásáért felelős ELI-koordinátor az Európai Unió Kiadóhivatala. |
2. |
Ahol a szövegben „ország” vagy „tagállam” szerepel, az adott esetben értelemszerűen „EU”-t jelent. |
2. Az ELI-rendszer elemei
Az ELI alábbiakban részletezett elemei a fenti követelmények teljesítésének technikai szempontjaira vonatkoznak (az ELI pillérei). Az ELI pillérei egymástól függetlenül is alkalmazhatók, az ELI azonban valamennyi alkotóelem kombinálásával aknázható ki maradéktalanul.
2.1. A jogszabályok azonosítása – a nemzeti és az európai jogszabályok egyedi módon történő azonosításának, megnevezésének és az azokhoz való hozzáférésnek a lehetőségei („1. pillér”)
Az ELI a „HTTP URI” formátumot használja az Európában hivatalosan közzétett, online elérhető jogi információk konkrét azonosítására. Ezeket az URI-kat géppel olvasható URI-sablonokkal (IETF RFC 6570) formálisan írják le, olyan alkotóelemeket felhasználva, amelyek jogi és végfelhasználói szempontból is jelentést hordoznak. Minden egyes ország megalkotja majd a saját, önleíró URI-jait, a lehető legnagyobb mértékben az ismertetett alkotóelemekre építve, valamint figyelembe véve a sajátos nyelvi szükségleteket. Az országok szabadon választhatják ki az alkotóelemeket és azokat a szükségleteiknek megfelelően, választásuk szerint rendezhetik egységbe.
Az alkotóelemek részletes meghatározása és maguk az alkotóelemek az „ELI-referenciaoldalak” című 3. pontban említett internetes oldalon érhetők el.
2.2. Az egyes jogalkotási aktusokat leíró attribútumok („2. pillér”)
Míg egy strukturált URI meghatározott alkotóelemeket alkalmazva már képes a jogi aktusok azonosítására, a közös szintaxisban megadott további metaadatok hozzárendelése alapot teremt majd a jogi információs rendszerek közötti átjárhatóság előmozdításához, illetve fokozásához. A források alaptulajdonságait leíró metaadatok azonosítása révén az országok saját szükségleteikre ismételten felhasználhatják majd a mások által feldolgozott vonatkozó információkat anélkül, hogy újabb információs rendszereket kellene bevezetniük.
Ezért annak ellenére, hogy az országok maguk dönthetnek arról, hogy milyen metaadat-sémát használnak, arra ösztönözzük őket, hogy igazodjanak az ELI metaadat-szabványaihoz és azokat alkalmazzák a közös, de bővíthető hivatkozásjegyzékekkel, amelyekkel az egyedi szükségletek is kielégíthetők. Az ELI metaadat-sémáját testreszabott metaadat-sémákkal kombinálva célszerű használni.
Az ontológia a fogalmaknak és azok kapcsolatainak egy adott területen való formális leírása. A jogszabályok tulajdonságainak és a különböző fogalmak közötti kapcsolatoknak a leírása lehetővé teszi a közös értelmezést, és így elkerülhető a kifejezések félreértése. Mivel formális specifikációkról van szó, az ontológiák közvetlenül géppel olvashatók.
Az ELI-metaadatok formalizálása az ELI-ontológia alkalmazásával történik, amely a bibliográfiai tételek funkcionális követelményeire (Functional requirements for bibliographic records) vonatkozó elterjedt modellre (FRBR, http://archive.ifla.org/VII/s13/frbr/) épül, amely összhangban van az e területen folyó egyéb szabványosítási törekvésekkel.
Az ontológia karbantartása az ELI-munkacsoport irányításával történik.
2.3. A metaadatok adatcsere céljából való rendelkezésre bocsátása („3. pillér”)
Az adatcsere hatékonyabbá tételéhez az ELI metaadat-elemei a W3C (World Wide Web Konzorcium) „RDFa XHTML-ben: Szintaktika és feldolgozás” ajánlása szerint sorba rendezhetők. A tagállamok az RDFa-n kívül egyéb sorbarendezési formátumokat is alkalmazhatnak.
3. ELI-referenciaoldalak
Az EUR-Lex portálon megtalálható a tagállami ELI-koordinátorokra vonatkozó nyilvántartás, az arról szóló információk, hogy a részt vevő országokban milyen formátumban és miként használják az ELI-t, valamint egyéb hasznos információk is:
http://eurlex.europa.eu/eli
Az ELI-ontológia referenciaváltozatát az ELI-munkacsoport kezeli. A referenciaváltozat, amely az összes korábban közzétett változatot és a hozzájuk kapcsolódó tájékoztatókat is tartalmazza, ingyenesen elérhető az Európai Unió Kiadóhivatalának meataadat-nyilvántartásában (MDR):
http://publications.europa.eu/mdr/eli