EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02009D0882-20091201
Consolidated text: Az Európai Tanács határozata ( 2009. december 1. ) az Európai Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról (2009/882/EU)
Az Európai Tanács határozata ( 2009. december 1. ) az Európai Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról (2009/882/EU)
In force
2009D0882 — HU — 01.12.2009 — 000.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
AZ EURÓPAI TANÁCS HATÁROZATA (2009. december 1.) az Európai Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 315, 2.12.2009, p.51) |
Helyesbítette:
AZ EURÓPAI TANÁCS HATÁROZATA
(2009. december 1.)
az Európai Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról
(2009/882/EU)
AZ EURÓPAI TANÁCS,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 235. cikke (3) bekezdésére,
mivel:|
(1) |
A Lisszaboni Szerződés az Európai Tanácsot az Európai Unió intézményévé teszi. |
|
(2) |
Az Európai Tanácsnak ezért el kell fogadnia eljárási szabályzatát. |
|
(3) |
Annak érdekében, hogy ezt az eljárási szabályzatot a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének napján azonnal el lehessen fogadni, e határozatban biztosítani kell az Európai Tanács részére annak lehetőségét, hogy a szóban forgó eljárási szabályzat elfogadására alkalmazhassa az eljárási szabályzata 7. cikkében meghatározott írásbeli eljárást, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) Az Európai Tanács elfogadja a mellékletben foglalt eljárási szabályzatát.
(2) Az Európai Tanács eljárási szabályzatának elfogadására alkalmazhatja az annak 7. cikkében meghatározott írásbeli eljárást.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
MELLÉKLET
AZ EURÓPAI TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA
1. cikk
Az ülések összehívása és helyszíne
(1) Az Európai Tanács, elnökének összehívására, félévente kétszer ülésezik ( 1 ).
Az Európai Tanács elnöke – a félév kezdete előtt legkésőbb egy évvel és a szóban forgó félévben az elnökséget ellátó tagállammal szoros együttműködésben – ismerteti azokat a dátumokat, amikor az adott félévben az Európai Tanács üléseit tervezi.
Ha a helyzet úgy kívánja, az elnök az Európai Tanácsot rendkívüli ülésre hívja össze ( 2 ).
(2) Az Európai Tanács Brüsszelben tartja üléseit.
Kivételes körülmények között az Európai Tanács elnöke – az Általános Ügyek Tanácsának vagy az állandó képviselők bizottságának egyhangú egyetértésével – úgy határozhat, hogy az Európai Tanács ülését máshol tartják meg.
2. cikk
Az Európai Tanács üléseinek előkészítése és nyomon követése
(1) Az Európai Tanács elnöke a Bizottság elnökével együttműködve és az Általános Ügyek Tanácsában folytatott munka alapján gondoskodik az Európai Tanács munkájának előkészítéséről és folyamatosságáról ( 3 ).
(2) Az Általános Ügyek Tanácsa, az Európai Tanács elnökével és a Bizottsággal kapcsolatot tartva, gondoskodik az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről és nyomon követéséről ( 4 ).
(3) Az elnök – különösen rendszeres találkozók révén – szoros együttműködést és koordinációt alakít ki a Tanács elnökségével és a Bizottság elnökével.
(4) Betegség miatti akadályoztatása, elhalálozása vagy megbízatásának az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikke (5) bekezdésével összhangban történő megszüntetése esetén az Európai Tanács elnökét – adott esetben utódja megválasztásáig – az Európai Tanácsnak a Tanács féléves elnökségét ellátó tagállamot képviselő tagja helyettesíti.
3. cikk
Napirend és előkészítés
(1) A 2. cikk (2) bekezdésében előírt előkészítés céljából az Európai Tanácsnak az 1. cikk (1) bekezdésében említett rendes üléseit megelőzően legalább négy héttel az Európai Tanács elnöke – az Európai Tanácsnak a Tanács féléves elnökségét ellátó tagállamot képviselő tagjával és a Bizottság elnökével szorosan együttműködve – ►C1 annotált napirendtervezetet nyújt be az Általános Ügyek Tanácsának. ◄
Az Európai Tanács tevékenységéhez a Tanács más formációi által nyújtott hozzájárulásokat az Általános Ügyek Tanácsának kell továbbítani, legkésőbb két héttel az Európai Tanács ülése előtt.
Az Európai Tanács elnöke az első albekezdésben említettek szerinti szoros együttműködés keretében kidolgozza az európai tanácsi következtetések irányvonalának tervezetét, valamint – adott esetben – az európai tanácsi következtetéstervezeteket és határozattervezeteket, amelyeket az Általános Ügyek Tanácsa vitat meg.
Az Általános Ügyek Tanácsának utolsó ülésére az Európai Tanács ülését megelőző öt napban kerül sor. Az Európai Tanács elnöke ezen utolsó vita fényében összeállítja az ideiglenes napirendet.
(2) Kényszerítő és előre nem látható – például az aktuális nemzetközi eseményekkel összefüggésben álló – okok kivételével a Tanács semmilyen más formációja vagy előkészítő szerve nem vitathat meg az Európai Tanács elé terjesztett kérdést az Általános Ügyek Tanácsának azon ülése, amelyen az Európai Tanács ideiglenes napirendjét összeállítják, és az Európai Tanács ülése között.
(3) Az Európai Tanács ülésének kezdetén elfogadja a napirendjét.
Főszabályként a napirenden szereplő kérdéseket e cikk rendelkezéseivel összhangban előzetesen meg kell vizsgálni.
4. cikk
Az Európai Tanács összetétele, a delegációkés a tanácskozások lefolyása
(1) Az Európai Tanács rendes ülései legfeljebb két napig tartanak, kivéve, ha – az Európai Tanács elnökének kezdeményezésére – az Európai Tanács vagy az Általános Ügyek Tanácsa másként nem határoz.
Az Európai Tanácsnak a Tanács elnökségét ellátó tagállamot képviselő tagja – az Európai Tanács elnökével folytatott konzultáció alapján – beszámol az Európai Tanácsnak a Tanácsban folytatott tanácskozásokról.
(2) Az Európai Parlament elnökét fel lehet hívni arra, hogy szólaljon fel az Európai Tanácsban ( 5 ). Erre a véleménycserére az Európai Tanács ülésének elején kerül sor, hacsak az Európai Tanács egyhangúlag másként nem határoz.
Az Európai Tanács ülésének alkalmával csak kivételes esetekben és – az Európai Tanács elnökének kezdeményezésére – az Európai Tanács egyhangúlag hozott előzetes hozzájárulásával lehet találkozókat rendezni harmadik államok vagy nemzetközi szervezetek képviselőivel, illetve egyéb személyekkel.
(3) Az Európai Tanács ülései nem nyilvánosak.
(4) Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll. Munkájában részt vesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ( 6 ).
Amikor a napirend úgy kívánja, az Európai Tanács tagjai úgy határozhatnak, hogy munkájukat tagonként egy miniszter, illetve a Bizottság elnökének esetében egy biztos segítse ( 7 ).
Az Európai Tanács ülésének helyet biztosító épületben tartózkodni jogosult delegációk teljes létszáma tagállamonként és a Bizottság vonatkozásában legfeljebb húsz fő, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő vonatkozásában pedig öt fő. Ebbe a létszámba nem tartozik bele a kifejezett biztonsági vagy logisztikai támogató feladatokat ellátó technikai személyzet. A delegációk tagjainak nevéről és beosztásáról előzetesen tájékoztatni kell a Tanács Főtitkárságát.
Az elnök biztosítja ezen eljárási szabályzat alkalmazását és ügyel a tanácskozások megfelelő lefolyására.
5. cikk
Képviselet az Európai Parlamentben
Az Európai Tanácsot az Európai Parlamentben az Európai Tanács elnöke képviseli.
Az Európai Tanács elnöke az Európai Tanács minden ülését követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek ( 8 ).
Az Európai Tanácsnak a Tanács elnökségét ellátó tagállamot képviselő tagja ismerteti az Európai Parlamenttel az elnökség prioritásait és a féléves időszak során elért eredményeket.
6. cikk
Álláspontok elfogadása, határozatok és határozatképesség
(1) Ha a Szerződések eltérően nem rendelkeznek, az Európai Tanács konszenzussal dönt ( 9 ).
(2) Ha – a Szerződésekkel összhangban – az Európai Tanács határozatot fogad el és szavazást tart, akkor erre az elnök kezdeményezésére kerül sor.
Az elnöknek ezenkívül szavazási eljárást kell indítania az Európai Tanács bármely tagjának a kezdeményezésére, feltéve, hogy az Európai Tanács tagjainak többsége így dönt.
(3) Az Európai Tanácsban akkor kerülhet sor szavazásra, ha az Európai Tanácsban a tagok kétharmada jelen van. Amikor szavazásra kerül sor, az elnök ellenőrzi a határozatképesség meglétét. Az Európai Tanács elnökét és a Bizottság elnökét nem veszik figyelembe a határozatképesség megállapításakor.
(4) Szavazás esetén az Európai Tanács bármely tagja legfeljebb még egy másik tag képviseletében is eljárhat ( 10 ).
Amennyiben az Európai Tanács szavazással dönt, az Európai Tanács elnöke és a Bizottság elnöke nem szavaz ( 11 ).
(5) Az ezen eljárási szabályzat alapján az Európai Tanács által elfogadott eljárási határozatok egyszerű többséggel kerülnek elfogadásra ( 12 ).
7. cikk
Írásbeli eljárás
Az Európai Tanács sürgős ügyre vonatkozó határozatai írásbeli szavazással is elfogadhatók, amennyiben az Európai Tanács elnöke ilyen eljárás alkalmazását javasolja. Az írásbeli szavazás akkor alkalmazható, ha az Európai Tanács valamennyi szavazásra jogosult tagja beleegyezik az eljárás alkalmazásába.
A Tanács Főtitkársága rendszeresen összeállítja az írásbeli eljárással elfogadott jogi aktusok jegyzékét.
8. cikk
Jegyzőkönyv
Jegyzőkönyv készül minden ülésről, amelynek tervezetét tizenöt napon belül a Tanács Főtitkársága készíti el. E tervezetet jóváhagyás céljából be kell nyújtani az Európai Tanácsnak, majd azt a Tanács főtitkára aláírja.
A jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:
— az Európai Tanácsnak benyújtott dokumentumokra való utalás,
— a jóváhagyott következtetésekre való utalás,
— a meghozott határozatok,
— az Európai Tanács nyilatkozatai és azon nyilatkozatok, amelyek jegyzőkönyvbe vételét az Európai Tanács valamely tagja kérte.
9. cikk
Tanácskozások és határozatok a hatályos nyelvhasználati szabályokban előírt nyelveken megszövegezett dokumentumok és tervezetek alapján
(1) Amennyiben az Európai Tanács sürgősségi alapon egyhangúlag másképp nem határoz, az Európai Tanács kizárólag a nyelvhasználatra vonatkozó hatályos szabályokban meghatározott nyelveken megszövegezett dokumentumok és tervezetek alapján tanácskozik és hoz határozatot.
(2) Az Európai Tanács bármely tagja kifogást emelhet a tanácskozás ellen, amennyiben az esetlegesen javasolt módosítások szövegét az (1) bekezdésben említett nyelvek közül az általa megjelölt nyelven nem készítették el.
10. cikk
A szavazásoknak, a szavazások indoklásának és a jegyzőkönyveknek a nyilvánossága,valamint a dokumentumokhoz való hozzáférés
(1) Amennyiben – a Szerződésekkel összhangban – az Európai Tanács határozatot fogad el, a szóban forgó határozat elfogadására alkalmazandó szavazásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően dönthet úgy, hogy nyilvánosságra hozza a szavazások eredményeit, a jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat, valamint a jegyzőkönyvben szereplő azon pontokat, amelyek a határozat elfogadásával kapcsolatosak.
Amennyiben a szavazás eredményét nyilvánosságra hozzák, úgy az Európai Tanács érintett tagjának kérelmére nyilvánosságra kell hozni a szavazáskor adott indokolást is, figyelembe véve ezen eljárási szabályzatot, a jogbiztonságot és az Európai Tanács érdekeit.
(2) A Tanács eljárási szabályzata II. mellékletében szereplő, a tanácsi dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az Európai Tanács dokumentumaira is.
11. cikk
Titoktartási kötelezettség és dokumentumok bemutatása bírósági eljárásban
A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül az Európai Tanács tanácskozásaira – amennyiben az Európai Tanács másképp nem határoz – a szakmai titoktartás kötelezettsége vonatkozik.
Az Európai Tanács bírósági eljárásban történő bemutatás céljából engedélyezheti másolat vagy kivonat készítését az Európai Tanács olyan dokumentumairól, amelyeket a 10. cikknek megfelelően a nyilvánosság számára még nem tettek hozzáférhetővé.
12. cikk
Az Európai Tanács határozatai
(1) Az Európai Tanács által elfogadott határozatokat az Európai Tanács elnöke és a Tanács főtitkára írja alá. A külön címzetti kört nem tartalmazó határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. Amennyiben megnevezik a címzetti kört, őket a Tanács főtitkára értesíti e határozatokról.
(2) A Tanács eljárási szabályzata VI. mellékletében szereplő, a jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az Európai Tanács határozataira is.
13. cikk
Titkárság, költségvetés és biztonság
(1) Az Európai Tanács és elnökének munkáját a Tanács főtitkárának felügyelete mellett a Tanács Főtitkársága segíti.
(2) A Tanács főtitkára részt vesz az Európai Tanács ülésein. Megtesz minden, a tanácskozások szervezéséhez szükséges intézkedést.
(3) A Tanács főtitkára teljes mértékben felel a költségvetés „II. szakasz – Európai Tanács és Tanács” részében szereplő előirányzatok kezeléséért, és minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy azokkal megfelelően gazdálkodjanak. Ő rendelkezik a szóban forgó előirányzatok felhasználásáról, az Unió költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban.
(4) A Tanács biztonságra vonatkozó szabályait értelemszerűen alkalmazni kell az Európai Tanács vonatkozásában is.
14. cikk
Az Európai Tanácsnak szóló levelek
Az Európai Tanácsnak szóló leveleket az Európai Tanács elnökének kell címezni, a következő címre:
Európai Tanács
Rue de la Loi 175
B-1048 Bruxelles
( 1 ) Ez az albekezdés megegyezik az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: „EUSz”) 15. cikke (3) bekezdésének első mondatával.
( 2 ) Ez az albekezdés megegyezik az EUSz 15. cikkének (3) bekezdésének utolsó mondatával.
( 3 ) Ez a bekezdés megegyezik az EUSz. 15. cikke (6) bekezdésének b) pontjával.
( 4 ) Ez a bekezdés megegyezik az EUSz. 16. cikke (6) bekezdése második albekezdésének második mondatával.
( 5 ) Ez a mondat megegyezik az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: „EUMSz.”) 235. cikkének (2) bekezdésével.
( 6 ) Ez az albekezdés megegyezik az EUSz. 15. cikkének (2) bekezdésével.
( 7 ) Ez az albekezdés megegyezik az EUSz. 15. cikke (3) bekezdésének második mondatával.
( 8 ) Ez a bekezdés megegyezik az EUSz. 15. cikke (6) bekezdésének d) pontjával.
( 9 ) Ez a bekezdés megegyezik az EUSz. 15. cikkének (4) bekezdésével.
( 10 ) Ez az albekezdés megegyezik az EUMSz. 235. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével.
( 11 ) Ez az albekezdés megegyezik az EUMSz. 235. cikke (1) bekezdése második albekezdésének második mondatával.
( 12 ) Ez a bekezdés megegyezik az EUMSz. 235. cikkének (3) bekezdésében szereplő szabállyal.